|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
Különleges alkalmakra készülődve ünneplőbe öltöztetjük testünket-lelkünket, szépen becsomagoljuk ajándékainkat, s nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden apró részlet a helyére kerüljön. De gondoltak-e már arra, hogy a szépen megterített és "becsomagolt" asztal is az ünnepek tartozéka? Az ízléses tálalás - nemcsak ünnepnapokon, hanem hétköznapjainkon is - emeli az asztali örömöket és munkaidőtöbbletet sem jelent, míg a hanyag tálalás még az étvágyat is csökkenti.
Ma már elképzelhetetlen, de egykor nemhogy abrosz, szalvéta, hanem kés és villa... tovább»
|
|
|
|
A porcelán a keramika legnemesebb és egyben legkeményebb anyaga, kínai találmány, kvarc, kaolin és földpát keverékből előállított fehér masszából készül. Törésfelülete: fehér, fénylő, kagylós. Erről kapta nevét is, hiszen a porcelán neve az olaszok által porcelánnak nevezett tengeri kagylótól származik. Cserepe teljesen tömör, nedvszívó képessége nincs.
A kínaiak az első valódi porcelánokat valószínűleg a Tang dinasztia idején (618-907 között) készítették és a Song dinasztia (960-1279) alatt kezdték el a királyi gyárakban való termelését az... tovább»
|
|
|
|
A nyugati kultúra evőeszközeit jól ismerjük, de lássuk hogyan, mivel is étkeznek Ázsiában?!
Evőpálcika
A távol-keleti konyhák, a japán, kínai gasztronómia legtöbbünknek furcsa, távoli, ismeretlen világot jelent. A szokatlan formák, színek, ízek és némi kézügyességet kívánó evőeszközeik miatt sokan idegenkedve, inkább biztos távolságból szemlélik. Vannak azonban - szerencsére egyre többen - akik eléggé nyitottak, vagy kellő kísérletezőkedvvel megáldottak ahhoz, hogy közelebbről is megismerkedjenek ezen kultúrák konyháival.
A kuaizi (kínaiul... tovább»
|
|
|
|
Gin and It Az összetevőket koktélpohárba öntjük megkeverjük és cseresznyével díszítjük. 7 cl gin
3 cl vörös vermouth
koktélcseresznye a díszítéshez... tovább»
|
|
|
|
Kés, kanál, villa; ez a sorrend egyben kialakulásuk sorrendjét is tükrözi. Az evőeszközök használata a nyugati kultúrkörben annyira mindennapos és elterjedt, hogy jelenlétüket teljesen természetesnek érezzük. De nem volt ez mindig így, lássuk hogyan is alakult evőeszközeink története.
A kőkor embere, mint az állatok, barlangokban és odúkban lakott. Foglalkozása vadászat és halászat volt, s a kőből kezdetlegesen formált eszközei között, mint a lándzsacsúcsok vagy az iromba fejszék már az esetlen kések is megtalálhatók voltak. A neolit kor embere... tovább»
|
|
|
|
Gyerekzsúr alkalmából terítékünk bohém, játékos és tarka színekkel. Élénk színű, könnyen mosható pamutvászon, molinó, illetve len alapanyagú abrosszal fedjük asztalunkat. Három-négy szín alkalmazásával már erős kontrasztokat alakíthatunk ki - használhatunk például alapszíneket: vöröset, sárgát, kéket; vagy komplementer szín-párokat: vöröset zölddel, kéket naranccsal, lilát sárgával. A poharak mindennapjaink kellékei, s egyben az ünnepek elengedhetetlen tartozékai. Fontos kiegészítő a terítő védelmét szolgáló poháralátét.
Ha sok gyermeket látunk... tovább»
|
|
|
|
Az osztrák sörkészítés története A legjelentősebb osztrák borvidékként számon tartott Alsó-Ausztriában a sörfőzésnek is jelentős hagyományai vannak. Jelenleg itt működik az ország legnagyobb sörgyára, de a legkisebb sörfőzdéje is. Alsó-ausztriai Weitra városa azzal is dicsekedhet, hogy Ausztriában elsőként kapta meg a városi rang mellé a sörfőzés és a sörmérés jogát.
Amikor Szép Frigyes Weitra városát 1321. május 26-án városi rangra emelte, sörfőzési jogot is adományozott a településnek. Miután IV. Rudolf császár tovább bővítette a polgárok sörfőzési és sörmérési jogait, a... tovább»
|
|
|
|
Az asztal virágokkal való díszítésének nagy hagyományai és sajátos szabályai vannak. "Nagyon érdekes, hogy az udvari asztali virágterítéseknek is megvolt a maga etikettje, rangsora. A főhercegnéknek, a titkos tanácsosok, a magyar és osztrák miniszterelnökök feleségeinek orchidea dukált, brüsszeli csipkével szegélyezett, fehér selyemcsokor mandzsettával" - írta például Gubicza Dezső, aki I. Ferenc József udvarában a díszítések, rendezések mestere volt. A virágválasztást az alkalom, az évszak hangulata, az esemény ünnepélyessége befolyásolja. A... tovább»
|
|
|
|
Babérlevél (Laurus Nobilis) Régen ismert fűszer a babér, Kis-Ázsiában honos, a Mediterránumban vadon is megterem, a Földközi-tenger környékén széles körben termesztett örökzöld fa vagy cserje. A cserje akár 15 méteresre is megnőhet, de általában a könnyebb kezelés érdekében, kisebb bokorrá vágják vissza őket, sőt olykor díszfának is használják. A babér a győzelem és a tehetség szimbóluma volt az ókori ember számára. Nevét a rómaiaktól kapta, akik a latin laudere (dicsőíteni) szóból eredően lauris-nak hívták. Leveleit Apollónak szentelték, koronaként a költők, sportolók... tovább»
|
|
|
|
A XIX. század magyar üvegművessége a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben mutatott külföldi hatásokat mind az üvegfajták, mind az üvegtípusok tekintetében. Ennek legfőbb oka, hogy a XIX. század első felében igen népszerűvé váltak az utazások, s ezek közül is különösen kedveltek voltak a fürdőkúrák. Nyugat- és Észak-Csehország fürdőhelyei jómódú vendégeket vonzottak Európa minden részéből, akik az ivópoharakat "souvenir"-ként nem kis számban vásárolták. Az üveg viszonylag olcsóvá vált, a nemesi és polgári otthonokban egyre inkább elterjedt... tovább»
|
|
|
|
Mindennapi életünkben a koccintás az üdvözlés egyik sajátos formájának látszik, olyasminek, mint kalapunk megemelése, vagy a kézcsók, a kézfogás ismerőseinkkel találkozva. Mégis jelentősebbnek érezzük mindezeknél: ünnepélyesebb, szertartásosabb, kevésbé megszokott. Ez az ünnepélyesség azt sugallja, hogy valamikor nagyobb súlya, jelentősége volt a poharak összecsendítésének. Helyesebben: valamikor jelentett valamit mindaz, amit ma csak megszokásból, látszólag értelmetlenül csinálunk.
Néhány évszázaddal ezelőtt még nem mindenféle poharazáshoz... tovább»
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
