|
|
Ez a kenyérfajta Angliából származik, amely az 1970-80-as évek brit utazóinak köszönheti népszerűségét, akik a világot járva felfedezték a nagyszerű kenyérfajtákat, és receptjeiket terjeszteni kezdték a szigetországban. Ezen ötletek felhasználásából született a bloomer. A tetején levő átlós bevágásokról ismerhető fel. Oldalán nem alakul ki héj, mivel sütőforma nélkül sütik. Alakja szabálytalanul ovális, tetején bevágások találhatóak. Belseje puha, héja vékony és pattogó. Az üzletekben... tovább»
|
|
|
|
A cob az egyik legrégebbi brit kenyérfajta. Ez a sima cipó volt évszázadokon keresztül az angolok legalapvetőbb élelmiszere. A "cob" óangol szó jelentése: fej. Valószínűleg a fej formájára emlékeztető cipóforma volt a névválasztás alapja. A kenyér kerek és teljesen sima, nem díszíti semmilyen bevágás, illetve díszítőanyag. Belseje puha és egyenletesen tömör. A cob egyenletes belsejének köszönhetően kiválóan pirítható, akár formák is szabhatóak belőle. A cob sütőforma nélkül készül, héja... tovább»
|
|
|
|
Eredetileg dán kenyér, de manapság Angliában is egyre népszerűbb. A dán eredetű kenyerek készítéséhez gyakran használnak valamilyen zsiradékot, pl. írót vagy vajat, esetleg mindkettőt. Ezáltal hosszabb lesz a kenyér eltarthatósága, és könnyebb állagúvá válik. A kenyér héja lisztes és puha, de mindenképpen feszes, bele pedig kifejezetten tömör. Tetejének közepén hosszanti bevágás húzódik. Az előrecsomagolt, szeletelt, henger alakú kenyerek bele általában könnyű, de gyakorta íztelen is, így... tovább»
|
|
|
|
A formakenyér készítése közel egyidős a kenyérsütéssel. Már az egyiptomiak kísérleteztek a nyers massza sütőformában való elkészítésével. Dél-Afrikában a hollandok leszármazottai a mai napig parázsló zsarátnokkal betemetett öntött vas formában sütik kenyerüket. A formakenyér héja boltozatos vagy bevágott, attól függően, hogy sütés előtt bevágják-e középen, vagy sem. Puha héj jellemzi. A sütőforma jóvoltából a kenyérszeletek négyszögletesek, melyek alkalmasak szendvicskészítésre, de jól... tovább»
|
|
|
|
Nagy-Britanniában a szegények sokáig barnakenyeret fogyasztottak, de egy új mozgalom tevékenysége folytán a búzacsírákat is tartalmazó, nagyobb tápértékű kenyér is egyre népszerűbb lett. A malmok által különválasztott búzacsírákat a liszt avasodás elleni kezelése után belekeverték a lisztbe. Az így kapott liszt lett a Hovis. A kenyér a latin hominis vis (emberélet) kifejezés után kapta a nevét. A kenyér oldalán Hovis felirat olvasható, melyet sütéskor szokás a masszába "rajzolni". Többféle... tovább»
|
|
|
|
Ez a kenyérfajta az amerikai kontinensről származik. Délen fehér kukoricalisztből lapos lepényt, északon sárga kukoricalisztből vastagabb kenyeret készítettek. Észak-Portugáliában a kukoricalisztet összekeverik búzaliszttel, hogy a kenyér szép sárga legyen. Fajtától függően küllemre lehet lepényszerű vagy cipóformájú. Héja kemény, belseje annál lágyabb és puhább. Kiválóan szeletelhető. A kukoricaliszt 50%-át kukoricadarával helyettesítve rusztikusabb, ropogósabb lesz a cipó. Általában... tovább»
|
|
