BÓR
Általános
A bór biokémiai funkciójáról keveset tudunk, annak ellenére, hogy már 1967-ben izoláltak egy, a természetben is előforduló bórtartalmú vegyületet, a boromicint, továbbá azt is bizonyították, hogy a bór létfontosságú egyes növények (dohány, cukorrépa és káposztafélék) növekedése és fertőzésekkel szembeni ellenállása szempontjából. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik.
Mihez szükséges?
- Segíti a hormonális szabályozását
- Normalizálja a sejtosztódást
- Elősegíti a kalcium- és magnéziumhasznosítást, gyulladáscsökkentő, véd a csontritkulás ellen, csökkenti a prosztatarák veszélyét.
Miben található meg?
A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai források még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór, de jelentős források a leveleszöldségek, az olajosmagvak és a szójabab.
Hiányállapotok
Bórhiány következtében csökken a csontok kalciumtartalma, mely folyamat könnyen csontritkuláshoz vezethet.
Túladagolás
Csak több száz mg-nál fordulhat elő.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség 1,5-2 mg.
CINK
Általános
A XIX. század közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta. Ezt az állapotot a cinkadás javította.
A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cinktartalma is befolyásolja. Legnagyobb része - kilencven százaléka - az izomzatban és a csontrendszerben található.
Mihez szükséges?
- Inzulin termelésének elősegítésére
- Szénhidrát-, fehérje-, zsír-, anyagcsere zavartalanságához
- Növekedés elősegítéséhez
- Zavartalan nemi fejlődés biztosításához
- Vércukorszint megfelelő szabályozásáért
Miben található meg?
A cinket legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek, a tojás a tej, a mustár, és a tökmag tartalmazza. Jó ha tudjuk, hogy az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi eredetű.
Hiányállapotok
Cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások, és szexuális problémák jelentkeznek.
Túladagolás
A túlzott cinkbevitel a vörösvértestek aránytalan feldúsulását eredményezheti, és szívrendellenességet okoz.
Ajánlott napi adag
5-10 mg, de szoptatás, stressz és dohányzás esetén több (12-13 mg) is lehet.
Érdekesség
A cink az inzulinon kívül mintegy 70 féle enzimben van jelen.
FLUOR
Általános
A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van. A fogszuvasodás - amely sajnos népbetegség - egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodnunk kell.
Mihez szükséges?
- Csontok képzéséhez
- Fogzománc állagának kialakításához
Miben található meg?
A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia), és a zselatinban is.
Hiányállapotok
Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás. A fluorbevitel leghatékonyabb a fogak kibújását megelőzően, illetve még várandós állapotban.
Túladagolás
A fluor túladagolásánál a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi adag napi 1-1,5 mg. Ezt a mennyiséget már fél liter ivóvíz is tartalmazza.
Érdekesség
A fluorbevitel egy jó részét a fluor tartalmú fogkrémekből nyerjük.
FOSZFOR
Általános
A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.
Mihez szükséges?
- Csontok, fogak felépüléséhez
- Idegrendszer működéshez
- Fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcseréhez
- Fehérjeszintézishez
- Enzimek működéséhez - sejtek növekedéséhez és működéséhez
Miben található meg?
A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán kell számolni, mert az élelmiszeripar - elsősorban savanyító adalékanyagként - egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként.
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki, legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán. Hiánya esetén nő a kalcium-kiválasztás, esetleg csontritkulás, és angol kór szerű tünetek lépnek fel. A foszforhiányt D-vitamin hiány is kíséri.
Túladagolás
A foszfor mérgező elem, túladagolásakor a standard mérgezési tünetek jelentkeznek. Káros hatás az is, hogy a túl sok foszfor hatására a csontépítő folyamat megfordul, és a foszfor kivonja a csontokból a kalciumot.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség kortól, és egészségtől függően 250-1000 mg.
Érdekesség
A gyógyászatban a foszfor sóit, a foszfátokat alkalmazzák.
JÓD
Általános
A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
Mihez szükséges?
- Pajzsmirigyhormonok termeléséhez
- Az anyagcsere szabályozásához
- Idegrendszer hibátlan működéséhez
- Vérkeringés szabályozásához
Miben található meg?
A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos. A növények közül jelentős mértékben megtalálható a fokhagymában, az uborkában, a sóskában, a parajban, és a salátában
Hiányállapotok
Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek, fejlődési visszamaradottság, esetleg süketség jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása, és a struma.
Túladagolás
A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt. (Ez a napi szükségletet mintegy 20-szorosan meghaladó mennyiség esetén jöhet létre)
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi adag 120-180 µg.
Érdekesség
Egyes élelmiszerek akadályozzák a jód felszívódását: ilyenek pl. a káposztafélék, a mandula, az őszibarack, és a földimogyoró.
KALCIUM
Általános
A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag, hiszen a csontok tömegéből 0,75-1,2 kg tiszta kalcium. A kalcium mintegy 99%-a található a csontokban és fogakban, ahol a foszfáttal együtt kalcium foszfát só formájában található, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A kalcium-foszfát kristályok adják a csontok és a fogak keménységét, amíg a szabadon maradó mintegy tízgrammnyi kalciumnak döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a váralvadás ás néhány enzim működésében.
Mihez szükséges?
- Csontok, fogak felépüléséhez
- Idegrendszer működéséhez
- Izmok összehúzódásához
- Enzimek működéséhez
- Véralvadás elősegítéséhez
Miben található meg?
Az összetétel és a felszívódás szempontjából is a legjobb kalciumforrásaink a tej és a tejtermékek. Növényi eredetű élelmiszereinkből a kalcium rosszul szívódik fel, kivéve az olajosmagvakat, melyek jelentős kalciumforrások.
Hiányállapotok
Kalcium hiányában gyermekeknél a fejlődés, és kifejezetten a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphet fel. Hosszan tartó kalciumban és D-vitaminban szegény táplálkozás, valamint a nem megfelelő mennyiségű mozgás az arra érzékenyeknél könnyen csontritkuláshoz vezet.
Túladagolás
Napi 3-4 g kalcium bevitele könnyen székrekedést okozhat, csökkentheti a vas a cink, és a mangán felszívódását és vesekőképződéshez vezethet.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi kalciumadag életkortól, és a szervezet aktuális állapotától függően 0,6-2 g.
Érdekesség
A testünkben található kalcium 99%-a csontokban van, és ásványi sóinak össztömege 1-1,5 kg. A test szövetekben és a testfolyadékokban található kalcium már jóval kisebb tömegű; 10g (szövetek), illetve 1 g (testfolyadék).
KÁLIUM
Általános
A kálium igen fontos szerepet játszik a szervezet működésének fenntartásában, hiszen részt vesz az ideg- és izomműködésben, valamint a sejtek anyagcseréjében.
A szervezetünkben lévő kálium a sejten belüli térben található. Elsősorban a sejtek ozmotikus nyomásának fenntartásához szükséges, de a sejtek ingerelhetősége szempontjából is nélkülözhetetlen. Minél nagyobb az izommunkavégzés, annál nagyobb az izomsejtekben a káliumtartalom. Abban az esetben, ha a szívizomban valamilyen károsodás történik (pl. infarktus) a károsult helyen a kálium mennyisége csökken és emelkedik a nátriumé.
Mihez szükséges?
- Idegrendszeri ingerületek átvitele
- Izomműködés
- Sejtek energiaellátása
Miben található meg?
A kálium minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű termékek inkább nátriumot, a növényiek inkább káliumot tartalmaznak. A modern táplálkozástudományi ajánlások szerint érdemes a jobb nátrium-kálium aránnyal rendelkező növényeket előnyben részesíteni. Magas a káliumtartalma a különböző magvaknak, pl. a kölesnek, a zabnak, az árpának, illetve az ezekből készült őrleményeknek és pelyheknek.
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés szerepelhet az okok között. A szív működése zavarttá válik, izomgyengeség jelentkezik, a vesék működése károsodhat.
Túladagolás
A kálium túladagolása csak káliumkészítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett képzelhető el. Ez napi 15-20 gramm kálium bevitelét jelenti, ekkor általános mérgezési tünetek lépnek fel.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség 2-4 g.
Érdekesség
A legjobb kálium- (és magnézium) forrás a búzakorpa, amelynek 100 grammja 1,4 g káliumot tartalmaz.
KLÓR
Általános
A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium- és a káliumionokhoz kötődik.
Mihez szükséges?
- Emésztés javításához
- Megfelelő gyomorsav-termelés és hatás eléréséhez
- Só- és vízháztartás kiegyenlítéséhez
- A megfelelő szénhidrát-, fehérje- és lipidanyagcseréhez
Miben található meg?
A klór természetes eredetű élelmiszereink közül legjelentősebb mértékben a konyhasóban fordul elő, és ezzel a mennyiséggel hiánytalanul fedezzük is szervezetünk klór szükségletét.
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Ha mégis megjelenik, tünetei megegyeznek a nátrium veszteségével.
Túladagolás
A klór túladagolása természetes úton csak a konyhasó extrém mértékű bevitelével valósítható meg, gázhalmazállapotban belélegezve viszont azonnal súlyos mérgezést és károsodásokat okoz.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség 3 g
Érdekesség
A szervezeten belül is találunk klórt, például a gyomorsavban az emésztést segítő sósav alkotórészeként.
KRÓM
Általános
A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.
Mihez szükséges?
- Megfelelő szénhidrát-anyagcseréhez
- Cukorháztartás egyenletességéhez, inzulin termeléséhez
- Elősegíti a növekedést
- Csökkenti a vérnyomást, és a koleszterinszintet
Miben található meg?
A króm legjobb forrása a teljes kiőrlésű gabona, illetve a korpa, a hüvelyesek, a paraj, a hús, a máj a sajt, és a tenger gyümölcsei.
Hiányállapotok
Feltételezések szerint hiányában megnő az esélye az I. típusú, inzulinfüggő cukorbetegségek és a koszorúér-betegségek kialakulsának. Magzat növekedési zavarok léphetnek fel. Súlyos esetben idegi károsodást is okozhat.
Túladagolás
A tünetek: máj- és vesekárosodás, illetve csökken a vérlemezkeszám.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség 0,12-0,2 mg. Ezt a mennyiséget tartalmazza pl. 2 dl frissen csavart gyümölcslé.
Érdekesség
A króm biológiai hasznosulása igen alacsony, mindössze 0,5-1%-a a bevitt mennyiségnek.
MAGNÉZIUM
Általános
Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. Nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.
Mihez szükséges?
- Idegek és izmok működése
- Fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere
- Szív- és érrendszer működése
- Csontok felépítése
Miben található meg?
A magnézium legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben található meg.
Hiányállapotok
Magnézium csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, esetleg a vérkeringés is romolhat. Személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger egyaránt szerepelhet a tünetek között.
Túladagolás
A magnézium-bevitel kismértékű növekedése általában semmilyen problémát nem okoz, azonban túlzottan magas magnézium-bevitel mellett fokozódik a foszforürítés is, és légzési nehézségek, alacsony vérnyomás, illetve szívritmuszavar léphetnek fel.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség 300-400 mg, ami megtalálható például két adag búzacsírában, vagy egy adag búzakorpában.
Érdekesség
A magnézium a kalciummal karöltve a leghatásosabb: együtt oldják a stresszhatást, és javítják az idegek, és az izmok működését.
MANGÁN
Általános
A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg. Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt.
Mihez szükséges?
- Megfelelő szénhidrát- és zsíranyagcsere eléréséhez
- Megfelelő fehérje-, DNS- és RNS-szintézishez
- Számos enzim felépítésében és működésében vesz részt, felelős a megfelelő csontfejlődésért, és kötőszövet képződésért
Miben található meg?
A legtöbb mangánt a gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazza. A gabonafélékben annál több van, minél több marad a héjából, tehát minél barnább. Jó mangánforrások a zöld főzeléknövények (pl. borsó, spenót, sóska), sőt, a tea is.
Hiányállapotok
Hiányállapota ritka, általában a vashiánnyal együtt jelenik meg. Ekkor mozgási zavarok, és vészesen alacsony koleszterinszint, csonttörékenység, idegrendszerei rendellenesség, és növekedési zavar léphet fel.
Túladagolás
Természetes állapotban nem ismert, de a mangán gőz belégzésekor krónikus étvágytalanság, impotencia, beszédzavar, és izomgörcs jelenhet meg.
Ajánlott napi adag
A napi igény 4 mg. Ez a mennyiség megtalálható pl. két adag parajban, vagy fél adag mogyoróban.
Érdekesség
A mangán felszívódása nagyon alacsony; az összes mennyiségből mindösszesen 3-4% jut a szervezetbe, és ezt az arányt is ronthatja a felesleges kálcium és vas jelenléte.
MOLIBDÉN
Általános
Az emberi szervezetben olyan kis mennyiségű molibdén található, hogy pontos adattal ennek mennyiségéről még nem is rendelkezünk.
Mihez szükséges?
- Javítja a réz-háztartást, és védi a szervezetet a wolfram beépülésétől, amely gátolná a többi nyomelem felszívódását
- Aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek működéséhez elengedhetetlen, gátolja a fogszuvasodást
Miben található meg?
Jó molibdénforrás a tej, a hús, a hüvelyesek és a gabonafélék.
Hiányállapotok
Hiánya anyagcsere zavart, illetve szívritmuszavart, ingerlékenységet, szürkületi vakságot okozhat, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén nem kell ettől tartanunk.
Túladagolás
Rézhiányt okozhat, mivel a két elem kapcsolatban áll egymással; ha az egyik feldúsul, a másik nem szívódik fel a szervezetben.
Ajánlott napi adag
0,15-0,25 mg a napi igény.
NÁTRIUM
Általános
Az ősi iratokban is fellelhetünk már utalásokat a sóbevitel és a keringési rendszer kapcsolatára. E kérdéskör tudományos igényességű vizsgálata azonban csak körülbelül fél évszázada kezdődött meg.
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található meg, bár fordított arányban, mint a kalcium és a foszfor esetén, hiszen nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium - szorosan összefüggve a káliummal - az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.
Mihez szükséges?
- Sav-bázis egyensúly fenntartásához
- Idegrendszeri ingerületek továbbításáshoz
- Izomműködéshez
- Szénhidrát- és fehérje anyagcseréhez
- Folyadékháztartás szabályozásához
Miben található meg?
A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Egyesekben már természetesen is, másokhoz az élelmiszeripar adagol további mennyiséget. Nagy mennyiségben található elsősorban a konyhasóban, másodsorban az olajbogyóban, a savanyú káposztában, és a szardíniában, illetve az összes sóval tartósított alapnyagban.
Hiányállapotok
A nátrium (a sófogyasztás) hiánya miatt csökken a szomjúságérzet, ezért kevesebb folyadékot fogyasztunk. Ez pedig szellemi kieséshez, és ájuláshoz vezethet.
Túladagolás
A nátrium túladagolása (a fokozott sófogyasztás) az arra érzékenyeknél (sokan vannak) a vérnyomás emelkedését, magas vérnyomás betegséget idézhet elő. Extrém esetekben kómát is előidézhet.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi mennyiség 2 g, melyet már 5 gramm konyhasóban is biztosít.
RÉZ
Általános
Az ember több ezer éve használja a rezet a gyógyításban. A római katonák a fáradtság legyőzésére és a fertőzött sebek kezelésére használták. Őseink megfigyelése szerint a testfelületen hordott réztárgy (pl. karkötő) normalizálta a vérnyomást, erősítette a kapilláris-falakat, megakadályozta a sólerakódást. Csodálatos hatását csak az utóbbi 30 évben kezdjük érteni.
Mihez szükséges?
- Oxidációs-redukciós folyamatok zavartalanságához
- Vérképzéshez, az agy megfelelő működéséhez, részt vesz a bőr pigmentációjában
- Központi idegrendszer zavartalan működéséhez, segíti a vas és a cink felszívódását
Miben található meg?
A réz legjobb forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék, a földimogyoró, és a máj.
Hiányállapotok
Réz hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, fehérje hiányos alultápláltság (Wilson kór), növekedési zavarok, emelkedő koleszterinszint, szívizom degeneráció tapasztalható. Nő a meddőség kockázata, és nőhet a kadmium toxicitása is.
Túladagolás
A réz szokásos mérgezési tünetei jelentkezhetnek: hányinger, hányás, hasmenés, szédülés, ezen kívül szívinfarktushoz, tumorhoz, kötőszöveti megbetegedésekhez vezethet a túlzott rézbevitel.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi bevitel 1,4-2 mg. Ezt a mennyiséget tartalmazza pl. 25g lencse
SZELÉN
Általános
A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről nevezte el. Sokáig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem. Ma már számos kutató szerint az egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyagot tisztelhetjük benne, és jelenleg mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják.
Mihez szükséges?
- Daganatgátló hatása van
- Lassítja az öregedést, és erősíti a szívizmokat
- Segíti a gyulladásos mozgásszervi betegségek gyógyulását
Miben található meg?
A legjobb szelénforrás a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj a teljes kiőrlésű gabona, a hagyma, a paradicsom, és a brokkoli.
Hiányállapotok
Keshan betegség, nagyfokú szív gyengeség, izomsorvadás, illetve agyvelőgyulladás, májrák, és emlőrák iránti érzékenység is felléphet, ha nem biztosítjuk szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű szelént.
Túladagolás
A szelén túladagolása mérgezési tüneteket, és hajhullást okozhat.
Ajánlott napi adag
Az ajánlott napi bevitel 55-70 µg.
Érdekesség
A szelént eleinte egyértelműen a toxikus elemek közé sorolták, mert rájöttek, hogy hajhullást okoz, de későbbi kutatások bebizonyították, hogy kis mennyiségben elengedhetetlen szervezetünk számára.
VANÁDIUM
Általános
A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg. Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus konentrációnak felel meg.
Mihez szükséges?
- Inzulinszerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjéhez elengedhetetlen
- Méregtelenítő folyamatokhoz, a fogszuvasodás gátlásához, segíti a mangán felszívódását, és gátolja a magas koleszterinszint kialakulását
Miben található meg?
A vanádium elég sok élelmiszerben, nyersanyagban megtalálható pl. borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben.
Hiányállapotok
Nincs szakirodalmi adat a vanádium hiányállapotára vonatkozóan, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén nem is kell a hiányától tartanunk. Az állatkísérletek azt mutatják, hogy a túl kevés vanádium csontdeformációt és növekedési zavarokat okozhat.
Túladagolás
Nagy mennyiségben mérgező, gennyes konjuktivitist okozhat.
Ajánlott napi adag
Nincs még szakirodalmi adat a vanádium adagolására vonatkozóan.
Érdekesség
A légyölő galóca is gazdag vanádiumban, a koncentráció akár 0,04% is lehet. Bár csábító a lehetőség, azért ne fogyasszuk.
VAS
Általános
A vas az ásványi anyagok nagy csoportjába tartozik. Ma már a tudomány sok mindent tud az ásványi anyagokról, holott az 1700-as évek előtt inkább csak az alkimistákat izgatták eme anyagok és nem feltétlenül az emberi szervezetre gyakorolt hatásai miatt.
Mihez szükséges?
- Oxigén- és széndioxid szállítás
- Elektrontranszportok
- Hemoglobin szintézis
- Mioglobin szintézis
- Enzimek működéséhez
- Szállító- és raktárfehérjék képződése, erősíti az immunrendszert
Miben található meg?
A vas legjobban állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel, ez alapján a legjobb vasforrások a húsok,(főleg a vörös húsok) a máj és az egyéb belsőségek, az osztriga, és a tojássárgája. Növényi eredetű élelmiszerek közül jó vasforrás a bab, és a dió.
Hiányállapotok
Vas hiányában a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken. Látható tünetként a vashiányos ember sápadt, fáradékony, fogékony a betegségekre és szellemi képességei is csökkennek. Nem látható tünetként a meddőség is lehet a vashiány következménye.
Túladagolás
A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is. A túlzott vasfogyasztás csökkenti a mangán felszívódását, szédülés, hányinger, fáradékonyság, láz, sokk, vagy tudatvesztés is felléphet. Idült felhalmozódása a bőr barnás elszíneződését váltja ki, és cukorbetegséget, májkárosodást okoz, nagyon nagy mennyiségben halálos is lehet.
Ajánlott napi adag
A napi ajánlott bevitel 12-15 mg, de dohányzás és alkoholfogyasztás esetén 20 mg-ra is szüksége lehet szervezetünknek.
Érdekesség
Megtévesztő vasforrás a spenót. Bár magas a vastartalma, de a növényben található oxalátok nem engedik felszívódni a szervezetben. A vas felszívódását ronthatják még a teákban található csersavak, a gabonafélékben található fitátok és a C-vitamin hiánya is. |
nyomtatóbarát verzió
cikk küldése e-mailben
