Ausztria kis bortermelő ország négy bortermelő régióval és ezeken belül 19 bortermelő vidékkel. Bár nem a borairól híres messze földön, napjainkban mégis egyre jobb minőségű borokat palackoznak itt.
A bortermelő régiók közül Weinland, azaz Alsó-Ausztria és Burgenland együttes termelése a legjelentősebb, ez után következik Stájerország, majd Bécs és végül az ország többi részét egybefogó Bergland.
Ausztriában a kistelkes (~1,7 hektár az átlagos teleknagyság) szőlőművelés a jellemző. Az osztrák szőlőművesek túlnyomó része a nagyobb borgazdaságok részére értékesítik termésüket, amelyek az utóbbi években kezdtek megjelenni és megtelepedni országszerte.
Most nézzük meg kicsit részletesebben, hogy is alakul mindez az egyes bortermelő vidékeken.
1. Weinland (Niederösterreich)
Carnuntum - történelmi emlék, új hatalom a bortermelésben
A terület neve az egykor oly fontos római helyőrség nevére utal, mely a Duna mellett Pannónia keleti határait védte. Napjaink jelentős borközpontjai: Prellenkirchen, Göttlesbrunn és Höflein. Homokos, agyagos, kavicsos és lösztalaj dominál a 890 hektáros területen, ahol főleg vörös szőlőket - Zweigeltet, Kékfrankost, de Zöld Veltelinit (Grüner Veltliner) is termesztenek. Itt Spitzerberg napos déli lejtőin terem az új vörösborfajta, az Eldorado is.
Donauland (Wagram és Klosterneuburg régiók)
A terület boraiban természetesen a Duna menti síkság karaktere és fűszerezettsége érvényesül leginkább. A fűszeres Zöld Veltelini szőlőfajta a legjellemzőbb erre 2.730 hektáros bortermelő vidékre, de a lédús Pinot Blanc szintén jól fejlődik a meredek löszös lejtőkön. Ugyanígy a karakteres régi Roter Veltelini is otthonosan érzi itt magát, nem beszélve a vörösborok kiváló szőlőjéről, a Kék Zweigeltről.
Kamptal - hűvös völgyek és a valódi kifinomultság illatos borai jellemzik
A terület, mely a Kramp folyóról kapta a nevét Ausztria legnagyobb bortermelő városa, Langenlois körül helyezkedik el. A 3.870 hektáros terület főleg Zöld Veltelini, Olaszrizling, Pinot Blanc és Chardonnay szőlővel van beültetve, de napjainkban a vörös cuvéekhez szükséges szőlők aránya is folyamatosan nő. A lösz- és az agyagtalaj a domináns, míg a magasabban fekvő területek sziklás talajai ideálisak Zöld Veltelini szőlőfajta számára.
Kremstal - évszázados borkultúra és modern borok együttélése
A romantikus, szűk utcácskáival, valamint a gótika, a reneszánsz és a barokk korból megmaradt történelmi épületeivel Krems Ausztria legrégebbi bortermelő városa. A 2.170 hektáros szőlőföldek a várost átszelő folyó északi és déli partján helyezkednek el. A Krems városa körüli, elsősorban sziklás vidék kitűnő táptalaj a környékre jellemző Zöld veltelini, az Olaszrizling és Roter veltelini számára.
Thermen-régió - történelmi borok és a jövő borainak együttélése
A Bécstől délre található terület az antik termálfürdőjéről kapta nevét. Könnyen elérhető vasúttal - nagyjából félúton található a főváros és az idilli hangulatú Baden között -, ezért igen népszerű a turisták körében. A 2.330 hektáros terület talaja sovány, gyakran sziklás vagy agyagos termőtalaj. Éghajlata tipikus száraz kontinentális; száraz, forró nyárral és hideg téllel. Fő szőlőfajtái: Pinot Blanc, Neuburger, Zierfandler és Rotgipfler. A terület egyharmadán pedig vörös szőlőket ültettek, elsősorban a tradicionális Zierfandlert és a Rotgipflert, melyek kiváló minőségű vörösborok alapanyagai.
Traisental
Alsó-Ausztria legfiatalabb bortermelő vidéke, gyökerei mégis mélyen visszanyúlnak a múltba. Már a kora bronzkorból is találtak itt leleteket, melyek arról tanúskodnak, hogy a rómaiak előtt is folyt itt szőlőtermesztés. Napjainkban 680 hektáron termesztenek elsősorban Zöld Veltelinit, mely jól tűri a száraz, homokos vagy kavicsos-agyagos talajokat is. Azonban az Olaszrizling és a Chardonnay is csak úgy kultiváltak errefelé, mint a hagyományos osztrák vörösszőlő fajták.
Wachau - lépcsős teraszok, nemes szőlők és kitűnő borok vidéke
A Világörökség részét képezi ez a vidék a Duna partján hirtelen magasodó hegyeivel, az aprócska barokk falvaival és az ősi emlékműveivel. A szőlőművelés, elsősorban teraszos művelés formájában 1.390 hektáron zajlik, többnyire sziklás, vagy homokos, löszös talajú földeken. Legjellemzőbb szőlőfajtái a Zöld veltelini és az Olaszrizling, de a Neuburger és a Gelber muskotály fajtáit is szívesen termesztik errefelé.
Weinviertel - a bor hazája
Ausztria legnagyobb szőlőtermő vidéke, melynek szépségét csak változatossága múlja felül. A közel 16.000 hektáros területen előfordul mind löszös-, mind kavicsos-, mind sziklástalaj, mind pedig jó minőségű feketeföld. Jellemző szőlőfajtái: Zöld Veltelini, Rajnai rizling, Fehér burgundi, Zweigelt, Chardonnay és Kékoportó.
Nyugat-Weinviertel-re jellemző a hőség nyaranta, míg télen a gyakori hóviharok teszik zorddá a vidéket. Ez a szélsőség megedzette az itt élőket és ez adja boraik igazi karakterét is.
Kelet-Weinviertel leginkább a romantikus pincesorairól és klasszikus Zöld Veltelini-ről híres. Itt, Brünn város utcái mellett (mai Bruno a Cseh Köztársaságban) termett egykor a tradicionálisan "Brünnerstrassler" néven ismert szőlő, melyből a Habsburgok legkedveltebb borát készítették. Manapság az inkább gyümölcsös és borsos Zöld Veltelini, a magas savtartalmú Rajnai rizling és a muskotályos Pinot Blanc jellemző a vidékre.
Dél-Weinviertel jellemzői a sziklás hegyek és a karakteres borok. Közel helyezkedik el Bécshez, ezzel otthont adva a korábban bemutatott bécsi környéki borozóknak, a heurigeknek. Jellemző borai a borsos és meghatározóan gyümölcsös Zöld Veltelini és az erőteljes Pinot Blanc.
Mittelburgenland - a karakteres kékfrankos otthona
A Neusiedl-tótól (Fertő-tótól) délre elhelyezkedő dombos terület sűrű erdőkkel borított. Ezek között található Horitschon, Deutschkreutz, Neckenmarkt és Lutzmannsburg, Középső-Burgenland legjelentősebb bortermelő falvai. A jó vízáteresztő képességű mély, nehézhomokos, illetve agyagos talajon teremnek a vidékre jellemző karakteres, magas csersav tartalmú borokat adó szőlők. Az 1.880 hektáron főleg Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Sauvignon és Merlot terem.
Neusiedlersee - nagyszerű borok a tópartról
Bécstől délkeletre autózva változik a táj jellege és egyre inkább a magyar pusztára emlékeztető síkság dominál. A Neusiedlersee, vagyis a Fertő-tó keleti partja az egyetlen közép-európai tó, mely szinte teljesen szőlővel van beültetve. Az 8.310 hektáros szőlők részben löszön, részben feketeföldön, részben pedig kavicsos és homokos talajon helyezkednek el. A legjellemzőbb vörös szőlőfajták a Zweigelt és a Kékfrankos, míg a fehér szőlők közül a Pinot Blanc és a Rajnai rizling dominál, de az aromás Bouvier, a muskotályos Ottonel vagy a Tramini is szélesítik a környék termékspalettáját.
Neusiedlersee-Hügelland - csúcsminőségű fehér, vörös és édesborok termővidéke
Egyedi jelenség: az elegáns hegyektől nyugatra a Fertő-tó felé ideálisak a körülmények nemcsak a Chardonnay és a Sauvignon Blanc de a kiváló minőségű Pinot Blanc számára is. Az 3.910 hektáros területen lösztalaj, feketeföld, homok és agyag is egyaránt előfordul. Az említett fajtákon kívül termelik még a Kékfrankost, a Zweigeltet és a Cabernet Sauvignont is.
Südburgenland - idilli vidék, karakteres borokkal
Burgenland legkisebb bortermő vidékét, a mindössze 450 hektáros Dél-Burgenlandot gyakran emlegetik idilli borvidékként. A XX. század elején, az akkor még Magyarországhoz tartozó területen kis gazdaságokban termesztették a szőlőt, ennek a hagyományait folytatják a mai gazdák. Az itt termő szőlőfajtákat, a Kékfrankost, a Zweigeltet, a Rajnai rizlinget és Fehér burgundit a Kárpát-medence meleg, de nem égetően forró napsugarai érlelik a kemény, vasban gazdag agyagos talajon.
2. Steiermark (Stájerország) Südoststeiermark - vulkáni sziklák és fűszeres borok
Groteszk sziklaképződmények, egykori vulkánok maradványai tarkítják ezt az egyébként barátságos vidéket, ahol 1.110 hektárnyi földet ültettek be szőlővel. A vulkánikus bazalttalaj mellett megtalálhatók sziklás, a homokos és az agyagos talajok is a területen. Legjellemzőbb szőlőfajtáik: Rajnai rizling, Fehér burgundi, Sauvignon Blanc, valamint a Morillon (Chardonnay), a Zweigelt és a Tramini.
Südsteiermark - vad és romantikus hegyek, ízletes borok
Sok látogató első látásra beleszeret a hihetetlen hegyek, a megnyerő kis farmok, a csalogató heurigek és a tündérmesébe illő tájkép látványába. Dél-Stájerország kétségtelenül Európa legszebb bortermő vidékei közé tartozik. Az 1.740 hektáros szőlőföldek főleg palás, homokos, márgás talajon települtek, fő terményeik: Rajnai rizling, Sauvignon Blanc, Pinot Blanc és Chardonnay (melyet itt Morillonnak hívnak).
Weststeiermark
A Bécstől viszonylag távoli kis osztrák borvidék a maga nemében igen különös. Az őshonos erdőkkel tarkított vidéken készül Ausztria egyik nevezetessége a Schilcher. Ez a rozébor a helyi Kék Wildbacherből készül és színe rendkívül változatos az egész halvány hagymahéj pirostól a lazacvörösig terjed. A kicsiny, mindössze 430 hektáros szőlő domináns talaja a gneisz és a pala. A Kék Wildbacheren kívül, amely Nyugat-Stájerország leginkább kedvelt szőlőfajtája, foglakoznak még Rajnai rizling, Pinot Blanc és Zweigelt termesztésével is.
3. Wien - A tradicionális heurige és a modern borok együttélése
A bécsi bortermesztés hagyományai a város történetével egyidősek. Már a kelták idején, majd a rómaiak alatt is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A heurige kultúra 1784-től virágzik, amikor II. József engedélyezte, hogy a bortermelők házi készítésű ételeiket is kínálhassák boraik mellé. Bécs 722 hektáros szőlőföldjei elsősorban palás, kavicsos, agyagos és löszös talajokon települtek. Fő terményeik: Zöld Veltelini, Pinot Blanc, Chardonnay és Olaszrizling, valamint a vörös Zweigelt és Cabernet Sauvignon.
4. Bergland
Ausztria fennmaradó részei, összefoglalóan Bergland területe összességében az éves bortermelés 0,04 %-át sem adja. |
nyomtatóbarát verzió
cikk küldése e-mailben
