|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
A szőlőnövény hosszú múltra tekint vissza, létezését számos lelet bizonyítja. Minden bizonnyal már a harmadkor elején létezett a Földön: többek közt az alaszkai, izlandi termőterületek létéről a felszín alatti mélyebb rétegekben talált megkövesedett tőkék tanúskodnak. Ezen kívül több későbbi írásos forrás és különböző edények, görög amforákat díszítő motívumok is mind-mind arra utalnak, hogy őseink ismerték a szőlőt, mi több, a belőle készített nedű kultúrák szertartásainak nélkülözhetetlen kellékévé vált az idők folyamán. Gondoljunk akár a... tovább»
|
|
|
|
Bárhol járunk a nagyvilágban, kis hazánkban, városunkban vagy a faluban, ahol élünk, bármikor rábukkanhatunk egy helyre, mely fenntartások nélkül, mindig tárt karokkal vár. Ez a bár. Manapság ez az elnevezés oly sok formát öltött, hogy szinte elveszünk a nevek tengerében, bár amint belépünk, rádöbbenünk, hogy a számtalan cégér és felirat in grosso modo ugyanazt kínálja, felhívást keringőre, ahol a táncpartner üvegpoharakba öltözött s álruhája, hangulatunktól függően mindig más és más nedűt takar. Lehet úticélunk az angoloktól eltulajdonított... tovább»
|
|
|
|
Az ókori görögök és rómaiak ugyan nem, ám Egyiptom népe már időszámításunk előtt az 5. évezredben készített és előszeretettel fogyasztott sört. Ezen élvezetek nem csak Egyiptom, de az ókori Babilon ősi kultúrájában is igen nagy jelentőséggel bírtak. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, hogy még a bölcs Hamurappi is rávezette híres törvényoszlopára a sörkészítés szabályait és hogy e korban kezdték az italt folyékony kenyérnek - magas szénhidrát tartalma miatt - nevezni. Ezekben az időkben az italt árpából készítették, általában datolyával... tovább»
|
|
|
|
Tequila Sunrise A highball pohárba pár darab jeget teszünk, hozzáadjuk a tequilát és a narancslevet. Óvatosan a pohár szélén csurgatva beletesszük a grenadint, majd egy keverő kanál segítségével enyhén megkeverjük az alját. Narancs gerezddel, piros koktélcseresznyével díszíthetjük. 3 cl tequila
6 cl narancslé
1 cl grenadin
narancsszelet, koktélcseresznye a díszítéshez... tovább»
|
|
|
|
A szigorúan vett törényi értelmezés szerint azokat az alkoholtartalmú cefréből lepárlással készített termékeket nevezzük pálinkának, amelyeket gyümölcsből állítanak elő. Tágabb értelemben azonban ide sorolhatók a gabonából készített párlatok is, ugyanakkor ezeket kizárólag "szeszesital" néven lehet Magyarországon fogalomba hozni. Napjainkban ezeken túlmenően a szeszipar készít etilalkoholból, eszenciák hozzáadásával kommersz, vagy szabatosabban hideg úton készített párlatokat is. Ezek azonban a föntebb említetteknél lényegesen alacsonyabb... tovább»
|
|
|
|
Arra, hogy mi a likőr pontosan, nem is olyan könnyű választ adni. A likőr kategória talán a legtágabban értelmezhető, a legnyitottabb a szeszesital piacon. Hiszen hol máshol találkozhatunk virító rózsaszín, tengerkék, haragoszöld vagy neon sárga színű, banán, eper, borsmenta, chili, rozmaring vagy fehércsoki ízesítésű italokkal? Hol máshol használnak óriástölcsér vagy szarvasagancs formájú üvegeket esetenként aranypelyhekkel vagy déligyümölcsökkel töltve? A likőrök a legfantáziadúsabb és sokszor bizony legbizarrabb italaink.
A likőr... tovább»
|
|
|
|
Asztali textilek története A feljegyzések szerint az asztalterítők, az abroszok megjelenése Európában a XII. századra tehető, s valódi elterjedése az ezüst térhódításához kötődik. Az abroszok elterjedését hamarosan követték az apróbb textilszalvéták is. S hogy mióta használunk szalvétát? A XV. század közepe táján, valamikor az 1450-es esztendőkben vezették be a vászonból szőtt asztalkendő használatát. Addig mindenki a földig érő abroszokba törölközött; s minthogy ujjaikkal ettek, minden fogás után abroszt kellett váltani. Divatba kerülését követően a szalvéta először a... tovább»
|
|
|
|
Bár már jóval korábban is kevertek italokat - gondoljunk itt például a tengerészek kedvelt italára, a grogra - maga a cocktail azaz kakasfarok szó felbukkanását 1806-ra tehetjük. Egy korai amerikai magazin definíciója szerint a cocktail nem más, mint vizet, cukrot, alkoholt és üdítőt tartalmazó kevert ital. Magával a szó, illetve az ital születésével kapcsolatban több mint hatszázféle legenda kering, melyek közül még egy sem nyert teljes bizonyítást.
Az ital eredetével kapcsolatos egyik amerikai változat szerint egy igen értékes harci kakast... tovább»
|
|
|
|
Rizs (Oryza sativa) A búza után az emberiség második legfontosabb gabonaféléje, melyet már az újkőkor óta ismertek, de szélesebb körben csak a déli hódításokkal terjedt el. A Zhou-korban már általános, fő gabonafélének számított Kína déli vidékein. A rizs északon nem nagyon él meg, bár időről-időre megpróbálkoznak művelésével. Barna rizs: színe attól barna, hogy a hántolás után nem fényezik (azaz nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett "ezüsthárgyát"), emiatt nagyobb a tápértéke, viszont lassabban fő, s keményebb marad.
Opál rizs: A hántolt... tovább»
|
|
|
|
Az emberi szervezetnek naponta átlagosan 2 liter folyadékra van szüksége. Az élelmiszeripar fejlődésének hála ma már a csapvízen kívül rengeteg ital közül választhatunk, ha szomjúságunkat kívánjuk csillapítani. Az ásványvizektől a rostos, szűrt, szénsavas üdítőitalokon keresztül, az alacsony kalória tartalmú frissítőkig bármit magunkhoz vehetünk.
Bár már Hippokratész is felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi testnek nélkülözhetetlen az alkoholmentes folyadék, mégis eme intelme több száz évig nem talált értő fülekre. Ennek oka az volt, hogy... tovább»
|
|
|
|
"A tea főzete a legédesebb harmat a mennyországból." (Lu Yu)
A tea világszerte az egyik legkedveltebb frissítő ital: isszuk hidegben és melegben, reggel és este, frissítőként, nyugtatóként, kisgyermekként és öregemberként. A tea népszerűsége egyre nő, s nem is gondolnánk, milyen régi keletű ez a vonzódás, hogy milyen messzire nyúlnak vissza a teázás gyökerei.
A teázás kialakulásáról több legenda is ismert, története úgy 5000 évvel ezelőtt kezdődött Kínában. Egy elbeszélés szerint i.e. 2700 körül Sen Nong kínai császár egészségügyi szempontokra... tovább»
|
|
|
|
A századfordulón sok költőnket és írónkat szenvedélyes kapcsolat fűzött a kávéhoz és kávéházakhoz. A "feketelevest" ma sem kizárólag az éberségünk és koncentrációnk javításának érdekében fogyasztjuk, hiszen a kávénak ma is kultúrája van, csak meg kell adni a módját. De meddig is nyúlik vissza ez a társasági életet is oly gyakran befolyásoló szokásunk?
Eredetére nézve sok legendát ismerünk, a magát leginkább tartó történet a XIV. századra teszi a kávé felfedezését. E szerint egy jemeni vagy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor... tovább»
|
|
|
|
A szőlőnövény hosszú múltra tekint vissza, létezését számos lelet bizonyítja. Minden bizonnyal már a harmadkor elején létezett a Földön: többek közt az alaszkai, izlandi termőterületek létéről a felszín alatti mélyebb rétegekben talált megkövesedett tőkék tanúskodnak. Ezen kívül több későbbi írásos forrás és különböző edények, görög amforákat díszítő motívumok is mind-mind arra utalnak, hogy őseink ismerték a szőlőt, mi több, a belőle készített nedű kultúrák szertartásainak nélkülözhetetlen kellékévé vált az idők folyamán. Gondoljunk akár a... tovább»
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
